Egy svédországi kórházbővítési projekt megtervezése AutoCAD-del és AutoCAD Architecture szoftverekkel – amikor az AutoCAD-ből származó adatok hatékonyabbá teszik az új fogászati létesítmény tervezését (és áttervezését)

Svédország egyik vezető közösségfejlesztési tanácsadó cége, a Tyréns AB vállalkozott a svédországi Skövde legnagyobb kórháza bővítési projektjének megvalósítására. Mindez egy nagyobb átalakítás kezdetét jelentette, az egészségügyi kampuszt ugyanis 160 000-ről 210 000 négyzetméteresre szándékoztak bővíteni.

A projekt eredményeként a kórház új szolgáltatásokat is tud nyújtani a helyi közösség számára, többek között az új fogászati létesítménynek köszönhetően. Az új fogászati létesítmény megtervezéséhez és modellezéséhez a Tyrénsnek rugalmas megközelítést kellett alkalmaznia, hiszen figyelembe kellett vennie az egyes részlegek különböző igényeit. Az AutoCAD és az Architecture adatvezérelt képességei segítették őket abban, hogy az igényeknek eleget tudjanak tenni.

Skövde alappillérei

A svédországi Skövde közösségi életének alappilléreit a Volvo motorgyára és a városi egyetem mellett a Kärnsjukhuset (Központi Kórház) jelenti. A Kärnsjukhusetet, amely eddig is a Skaraborg kórházrendszer legnagyobb intézménye volt, egy kb. 41 millió dollárbakerülő projekt keretében bővítették ki. Ez magában foglalta az infrastruktúra fejlesztését, új csatornahálózat kiépítését, tartalék áramfejlesztők telepítését, továbbá utak építését is. Az infrastruktúra-fejlesztés mellett a komplexum szülészeti klinikával és gyermekkórházzal, valamint egy Tandvårdshuset nevű fogászati létesítménnyel is bővült.

Itt jön a képbe Wilhelm Brunius, a TYRÉNS AB göteborgi irodájának egyik CAD-tervezője, és  az AutoCAD Architecture szoftver. Wilhelm már korábban is az AutoCAD-et használta egy négyemeletes, 8000 négyzetméteres komplexum tervezéséhez. „Általában van miből kiindulnom – magyaráta Wilhelm. – A főépítész, aki megrajzolta a főtervet, elküldött nekem néhány fájlt, így vizsgáltam meg az épületet: megnéztem, hogy mi lesz a funkciója, milyenek a méretei, és milyen szintű részletszerkesztésre lesz szükség. A következő lépésben az épület fő részegységeinek (például oszlopok, külső falak) felvázolására került sor, valamint az egyes emeletek tervezett kialakítását néztem, hogy többé-kevésbé feloszthassuk az épület belső terét.

Ezután átgondoltam, hogy milyen jellegű kivitelezésre lesz szükség: hány méter kell egy adott típusú falból, hány négyzetméterre lesz szükség egy adott típusú tetőből stb. Minden alakalommal biztosnak kellett lennem abban, hogy a kimeneti adatok valóban azt tükrözik, amit a későbbiekben meg kell valósítanunk. Számos projekt esetében nem teszik fel ezeket a kérdéseket, mert a költségvetés idővel egyre szűkösebbé válik, és a kivitelezés során a folyamatok irányítása mások kezébe kerülhet. A Tandvårdshusetnél azonban olyan kivitelezők volt (a Byggdialog AB), amely nagyobb hangsúlyt kívánt fektetni a modellezésre (és a digitális környezetre), aminek köszönhetően páratlan lehetőségünk kínálkozott arra, hogy a tulajdonságkészleteket nagyobb léptékben alkalmazhassuk. Ez kulcsfontosságú részét képezte az adatvezérelt tervezésnek az általunk létrehozott információs modellben. Egyszerűen tudtunk ütemezett adatokkal dolgozni, és DWG-modelljeinket ténylegesen információs modellekként használhattuk.”

Adatalapú döntéshozatal

Az adatvezérelt megközelítés már azelőtt kifizetődött, hogy a kivitelezés megkezdődött volna: két emeletet (az épület felét) ugyanis át kellett tervezni. „Az egész emeletet alapjaiban kellett újraterveznünk, de szerencsére az alaprajz eleve hagyott teret a változtatásokra – mondta Wilhelm.

– Egy dolog rugalmasnak lenni a tervezés során, de egész más, ha maga a terv is rugalmas.” Szerencsére – tisztázta Wilhelm – a Tyréns csapata mindkettőt teljesítette: „Tudtuk, hogy a különböző részlegek szükségletei eltérőek: egyeseknek nagyobb térre volt szüksége az adminisztrációs munkatársak számára, másoknak több vizsgáló kellett. Remek dolog volt, hogy Agneta Larsson építész korán felismerte, hogy modellalapú megközelítésre lesz szükség, amely az AutoCAD Architecture eszközkészlet többnézetű blokkreferenciáit és tulajdonságkészleteit használta. Larsson megadta a követelményeket, én pedig gondoskodtam róla, hogy az adatokat felhasználhassuk a modellben. A többnézetű blokkreferenciák könnyen felcserélhetők voltak, nagyban befolyásolta, hogy mennyi munkára lesz szükség a részlegspecifikus berendezések elhelyezéséhez. Az Architecture eszközkészletben pedig mindig magától értetődő a helyiségspecifikus adatok tulajdonságkészleteinek kezelése.”

A Tandvårdshuset fogászati létesítményének tervrajzai AutoCAD-ben. A kép a Tyréns AB tulajdona.

Még egy utolsó ellenőrzés

Amikor (és nem pedig „ha”) változtatni kell, fontos a zökkenőmentesség. Egy ilyen összetett projekt esetében elengedhetetlen az automatizálás. „A fájljainkat általában valamilyen projektportálra töltjük fel, majd DWG formátumot használunk, hogy azokra xrefekként hivatkozhassunk. A Tandvårdshusetnél az épület szinte minden egyes helyisége esetében szükség volt nézetek és magasságok meghatározására. Ez nagyjából 2–3000 nézetet jelentett.”

„A folyamat lehető legtöbb részét automatizálni akartuk. Annak ellenőrzéséhez, hogy megfelelő geometriát kaptunk-e a különböző szaktanácsadóktól, alapvetően az ő DWG- (és IFC) fájljaikat használtuk – és igen, sokat tanultam a szkriptírásról” – tette hozzá Wilhelm.

Ahogy a fogorvosi látogatások során, úgy itt is lehettek volna fájdalmas pillanatok. Szerencsére – valamint részben az AutoCAD és az Architecture eszközöknek köszönhetően – azonban Wilhelm és a Tyréns építészcsapata mosolyogva zárta le a Tandvårdshuset projektet.

forrás: Autodesk


Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen lépés. Legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com