Bemutatkozik a jövő felvonótechnológiája: A thyssenkrupp teszttorny

A Föld urbánus területei naponta egy Manhattan méretű területtel bővülnek, és ez a robbanásszerű növekedés jelentős logisztikai terheket ró a terjeszkedő városokra. A vertikális építkezés jelentette kihívások megértése – és megoldása – érdekében építette meg a thyssenkrupp német multinacionális vállalat saját teszttornyát a Stuttgart közelében fekvő Rottweilben.

A 246 méter (807 láb) magas szerkezet ad otthont Németország legmagasabb olyan kilátójának, amely a nagyközönség számára is nyitott, és található benne 12 liftakna, amelyekben a mérnökök a jövő felhőkarcolóiban használni kívánt nagy sebességű felvonótechnológiákat kutatják és tesztelik.

A németországi Rottweilben található thyssenkrupp teszttoronyban a jövő felvonótechnológiája is helyet kapott. A kép a thyssenkrupp Elevator tulajdona.

A thyssenkrupp függőlegesen és vízszintesen is mozgatható felvonókat tesztel. „A jövőben a városok nagyobbak, az épületek pedig összetettebbek lesznek – jósolja Beate Höhnle, a torony üzemeltetéséért felelős vezető. – Ez azt jelenti, hogy egyre több embert kell majd szállítani – és pontosan az ilyen helyzetekre alkottuk meg a MULTI felvonót.”

A torony több mint 240 méter magasan emelkedik a Fekete-erdő fölé. A kép a thyssenkrupp Elevator tulajdona.

A világon egyedülálló MULTI három liftaknában jár, nincsenek kábelei, elektromágnesek működtetik, és egy váltó segítségével változtatható a lift haladási iránya. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy több felvonókocsi is haladhasson egyidejűleg ugyanabban az aknában, és 30 másodpercre csökkenti az utasok maximális várakozási idejét. A torony fenntartható üzemeltetési stratégiájának jegyében a felvonó visszanyeri a fékezési energiát, és az ily módon kinyert energiával fűtik az építmény helyiségeit.

Membrán az extrém környezeti feltételek teszteléséhez

A torony egy hatalmas fúrószárhoz hasonlít, amely a zöldellő fekete-erdei táj felett az égbe tör. A letisztult külső mögött kifinomult technológia rejlik, amely elemeinek megvalósítását digitális kivitelezési módszerek tették lehetővé.

A thyssenkrupp teszttornya az eddig épült legnagyobb olyan épület, amely külső membránnal rendelkezik. Dr. Werner Sobek és Helmut Jahn építészek szerették volna „könnyű köntösbe öltöztetni a hengeres csövet”, ezért üvegszálas anyaggal fedték be a szerkezetet.

Távolról a membrán úgy néz ki, mint egy szilárd betonfal, valójában azonban egy textilhálóról van szó, amely a magassággal együtt egyre átlátszóbbá válik. „Eljátszottunk a különböző lyukméretű hálókkal, hogy feljebbről jobb kilátás nyíljon”, mondta el Maximilian Karcher, a Werner Sobek mérnöki és építésziroda munkatársa.

Az anyag megvédi a betonhéjat a hőhatásoktól, a napsugárzástól és a mállástól, a torony spirális kialakítása pedig kiegyenlíti az örvényhatás által keltett rezgéseket, így nem fenyeget az összeomlás veszélye. A tornyon belül található rezgéscsillapító képes rezgések kiegyenlítésére vagy kiváltására, például hurrikánszimulációk végrehajtásához. Ez a megoldás lehetővé teszi a torony kilengését, hasonlóan ahhoz, ahogy az ikonikus dubaji felhőkarcoló, a Burdzs Kalifa (Kalifa-torony) megbirkózik a sivatagi viharokkal.

Mindig biztonságos

Körülbelül 2700 tonnányi acélt használtak fel a torony falaihoz és födéméhez annak érdekében, hogy a szerkezet képes legyen ellenállni az extrém környezeti feltételeknek. „Az épület belső szerkezete annyira összetett, hogy előzetes ütközésvizsgálatot kellett végeznünk egy digitális modell segítségével”, mondta Dr. Jan Niklas Franzius, a német Züblin vállalat által gyártott héjszerkezet tervezési koordinátora.

A teljes épület digitális BIM-modellje megtalálható az Autodesk Revitben, ami lehetővé tette az ütközésvizsgálatok végrehajtását az Autodesk Navisworksszel. A kivitelezési folyamatot is digitalizálták. Egyes részegységekhez (például az előregyártott lépcsőkhöz) QR-kódot rendeltek, így a kivitelezésben részt vevők folyamatosan nyomon tudták követni az anyagmozgást, és azonnal értesültek róla, ha valami nem volt rendben a munkaterületen.

A torony úgynevezett csúszózsalus vertikális kivitelezési módszerrel épült, azaz alulról felfelé haladó zsaluzással, egyetlen munkadarabként építették meg a tornyot, amelyen három műszakban, a nap 24 órájában, a hét minden napján dolgoztak a munkások. „A csúszózsalus kivitelezés során egyetlen pillanatnyi leállás sem engedhető meg – tette hozzá Franzius – különben megköt a beton.”

Biztonsági okokból senki sem dolgozhatott a csúszózsaluzás állványrendszere alatt, ezért a torony lábánál található bejárati területet az utolsó fázisban építették meg. „A torony stabilitásának biztosításához először be kellett töltenünk betonnal a nyílásokat, például az ablakokat”, mondta Franzius.

Látvány a kilátóból. A kép a thyssenkrupp Elevator tulajdona.

Miután elkészültek a torony falai, a födémeket felülről, daruval helyezték be. A rengeteg kihívás ellenére – a BIM alkalmazásának köszönhetően – a torony rekordgyorsasággal, nagyjából két év alatt megépült, a megnyitóra 2017 őszén került sor. A digitális kivitelezés két nyilvánvaló előnye az időmegtakarítás és az erőforrások alaposan megtervezett használata. Az égbe törő épület fenntartható kivitelezését számos építészeti díjjal honorálták.

A torony a környező vidék lélegzetelállító panorámájával nyűgözi le látogatóit, azonban annak, hogy a torony a Fekete-erdő szélén helyezkedik el, az az igazi előnye, hogy a régió egyetemeinek 10 000 mérnökhallgatója és a szomszédos kutatóközpontok tudósai a közelében vannak. Ennek a szakértői hálózatnak szerepe lesz a holnap városképének formálásában és azoknak a nagyra törő céloknak a meghatározásában, amelyeket szem előtt szeretnénk tartani a jövő megavárosainak kialakítása során.

Forrás: Autodesk blog

Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen lépés. Legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com